Nevének eredete
Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.
Története
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | nagyközség |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
| 1970–1989 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1989–1990 | város, városi-községi közös tanács székhelye |
| 1990 óta | város |
| Társközségei | |
| 1966–1990 | Dubicsány |
| 1973–1990 | Hét, Serényfalva |
| 1981–1988 | Királd |
| 1981–1990 | Gömörszőlős, Kelemér |
| Területi beosztása | |
| 1910-ig | Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás |
| 1910–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás |
| 1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás |
| 1938–1945 | Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás |
| 1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás |
| 1950–1961 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás |
| 1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
| 1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék |
| 1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
| Megyeszékhely | |
| 1920–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye |
| Egyéb központi szerepköre | |
| 1910–1961 | Putnoki járás székhelye |
| 2013 óta | Putnoki járás székhelye |
A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.
A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.
A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.
1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auschwitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.
A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült.
2013-ban visszanyerte körzetközponti szerepét, mint Putnok járás székhelytelepülése.
Forrás: hu.wikipedia.org